| Asztrálsík |
| (asztrálvers, asztráloknak és ausztráloknak) |
| ┼ |
| Dzsing-Hsziangmur, a barátom egyszer |
| azt mondta, az élet vegyszer, |
| és az, aki benne ázik, |
| előbb-utóbb ráfázik. |
| Ezt mondta ő (jó barátom volt) |
| De én nem hittem neki, |
| Azt mondtam: zavar a képzavar. |
| Meg aki meghal is, magára vessen! |
| Aki megmarad, ne vessen. |
| Mert a MacChicken étterem az király, |
| A MacHal meg kijár annak aki madár. |
| De a jó Dzsing érzékenyebb lélek |
| volt annál, hogy hitte volna, amit vélek. |
| Kezével szétrántott egy láthatatlan függönyt, |
| hogy én is látva lássam, amit Ő lát, |
| Az Űr végtelen, fenemély sötétjében. |
| Földünknek kékellő forgószínpadlatát. |
| És szólt: Nézd: |
| A késelő, kreolbőrű Káin |
| szeretettel néz végig unokáin. |
| A gyermeteg, gyakorlott anyagyilkos |
| epedve várja már a Karácssonyt |
| És nézd a síró kis Hitlerkét, |
| Mikor a szegény Sztálinka elgáncsolja! |
| És néztem. És három hátraszaltót vetve |
| Elsompolyogtam az asztrálsíkunkról sietve. |
| |
| Míg Valahol a Nemlétezőben a Semmi Háza felé vettem irányt |
| Találkoztam Dzsinggel másnap egy másik asztrálsíkon |
| - Mondd, Dzsing, igaz, hogy fraktális tétel |
| a VilágFalu közepén csak approximatíve érvényes? |
| És igaz, hogy a Világegyetem Hajszálai |
| megőszülnek a Virágok Hervadásakor? |
| - Ez nehéz kérdés. - Mondta, majd elővett egy Léptékmérőt, |
| és lemérte véle Érzéseink Végtelen Léptékeit! |
| - Óh, Dzsing! Ilyet is tudsz, vagy ez tán csak csalás? |
| - Nem csalás ez, barátom, csak csoda - |
| felelte rejtélyesen. |
| És én sompolyogva kullogtam helyemre, |
| asztrálhamut öntve szégyenült fejemre. |
| |
| Dzsing, az Isteni lény meghalt harmadnapra,. |
| és nem lévén már én sem oly cinikus, mint voltam |
| szemeim ezer meg ezer gyászkönny marta. |
| - Óh, Mindenható Dzsing, isteni Lény, Szent brahmaputri! |
| Mily sokra tanítottál, s lakhelyem mégis egy brahmamenti putri! |
| Vesd hát reám sugarát kristályszemeidnek! |
| Gyere ki a Sírból, értelmemmel hadd öleljelek meg! |
| |
| És ekkor megnyíltak a Rejtett Dimenziók, és |
| - zápfogán három nagy korona ékeskedett, |
| oldaláról az Igazság Hentesbárdja fügött, |
| kilenc palást volt fején, |
| Megjelent a Mindenható Dzsing, az Isteni Lény! | |
| Megjelent az Ő Isteni Fennséges Asztrál Szelleme! |
| - Ugye megmondtam! - mennydörögte; |
| - Ugye megmondtam, te bamba! |
| Menj, vidd szét az emberek között |
| Szent Tanom buzdító Igéit! |
| És én ezer százfejű Megalotopolopopoulosz |
| És ezer százkarú Pu Niö Nia Niö |
| És tízezer Ouagadougou kísérteében |
| Elhoztam a Szent Tant a Földre, |
| okuljatok belőle, emberek, |
| e versezet az. Ha hittel olvassátok, |
| lábra kel majd a János-hegy; |
| Értsétek meg, már ha tudjátok. |
| (Mert úgy érzem, nekem valahogy most nem megy.) |
| Bőrtok-bála ... avagy A Méreg serpenyője |
| |
| Szóljunk valamit a politikusról is. |
| Láthatod pártcímerét a lobogón, |
| Vagy a Parlamentben, amint szürke öltönyben |
| Ül vagy alszik, és köp az egészre. |
| |
| Oly sok pénze van mint halszálka, |
| Oly vörös mint a szegfű, a liliom, |
| De ha beszélni kezd, a megcsúfolt Természettörvények úgy tiltakoznak, |
| Hogy elsötétül az ég s a házak falai beomlanak. |
| |
| Egyáltalán nem arravaló figura, hogy gyermekeink tanulhassanak tőle. |
| Mégis kiokít minket, hol van Európa, |
| Csak választás előtt fordítja felénk az arcát, |
| Csak bozsenál nekünk és mi nem kérdezzük, |
| Jelen van-e még a képén a bőr, |
| S néha PFZ-szalagos koszorúval érkezik ahonnan |
| A szüzek meghalnak s tünnek el a mocsárban emberek. |
| |
| Csak nyeldekel és kesztyűbe dudál, |
| És tisztára nyalja a mikrofont, |
| Senki nem hinné el, hogy ő volt az a furcsa ember, |
| Aki besúgó volt vagy gerinceket tört egy kényszermunkatáborban. |
| |
| Pedig kétségtelen csakis ő lehet az a Sátán, |
| Ki szürke öltönyben üldögél vagy márkás kocsiban dudál, |
| Röfög ugat és gyakran csahol, |
| Ki nem átallott megölni egy papot és árvaházakból sikkasztani, |
| És most van pofája pénzt gyűjteni nekik egy segélykoncerten, |
| vagy jelen lenni áldozatai megkoszorúzásának pillanatában. |
| There was a young lady of Riga ... |
| |
| |
| There was a young lady of Riga |
| Who rode with a smile on a tiger |
| And when they returned from the ride |
| With the lady inside |
| There was a smile on the face of the tiger |
| (ismeretlen szerzőjű alkotás)
|
| |
| 1. (szabad) ford. |
| |
| Ismertem egy nőt, rigai baksist, |
| meg akart lovagolni egy tigrist. |
| De útjuk végére |
| Ő lett lova étke |
| Nem eszik tigris sem zabot, sem rizst. |
| |
| 2. (kevésbé szabad fordításban) |
| |
| Ismertem egy nőt, rigai baksist, |
| mosolyogva lovagolt egy tigrist. |
| De ez veszélyes ám! |
| Mosoly a tigrispofán |
| Ült már, zabálva őt, mint egy szem egrest. |
| |
| 3. (kevésbé szabad fordításban) |
| |
| Ismertem Rigából egy nőt, ennivalót! |
| aki mosolyogva tigrisen lovagolt. |
| Nagy volt ennek az ára! |
| A kéjes tigrispofára |
| ült végül mosoly - mert nőnkből abrakolt. |